Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

folytán megérett az idő arra, hogy a felgyülemlett elégedetlenség ée keserűség kitörjön az emberekből. 1918. október 31-én kitört a forradalom. Hire ás hullámai másnap, november elsején érték el Szentmihályt. Több akkor hazaérkezett katona, valamint a községben hónapok óta állomásozó katonai "nádvágó" különítmény /"kakasok"/ legénysége zavargásokat kezdett. Többen közülük leittasodtak és a lakóházak ablakait kezdték beverni. Majd a "kakasok" közül hozzájuk csatlakozókkal gyarapodva behatoltak Fülöp Mór nagybérlő, Helferschn Artúr bankigazgató, Helferschn Ernő és ^osenberg Jskab kereskedők üzleteibe és lakásába. A komolytalan polgári elemékkel együtt fosztogatni kezdték az emiitett házak és üzletek berendezéseit. Ezek a házak a község középpontjában voltak.A koradélutáni órákra a fosztogatás már a község más részeire is kiterjedt.A Bocskai ée Kinizsi utcáról is ilyen hirek érkeztek, hol a Cigányok kezdtek fosztogatni és erőszakoskodni. A helyi Csendőrőrs tagjai polgári egyénekkel is kiegészitve fegyveresen léptek fel a fosztogatók ellen és még az este beállta előtt, meggátolták a rendbontás és a fosztogatás elharapózását. Sebesülés, vagy haláleset nem fordult elő. A fosztogatások kezdeményezőit őrizetbe vették. Másnap megalakult a községben a Nemzeti Tanács, melynek elnökévé a 48-as Függetlenségi Párt vezetőjét választották meg. Még aznap Kyiregyházáról fegyvereket hozva megszervezték, feleskették és szolgálatba állították a nemzetőrséget.Ennek a feladata a rend és a nyugalom biztositása volt. Parancsnoka előbb Rácz Imre tartalékos hadnsgy, maid Kiss Antal főhadnagy lett.' '' A nemzetőrség fellépése ezentúl minden rendzavarást megakadályozott. A csendőrség az előbbi formájában nem teljesített ezekben az időkben külső fegyveres szolgálatot. A zavaros politikai állapotok 107.