Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

jobbágyok kiadatását követelte.Debrecen a kiadásukat megtagadta. Az igy keletkezett vitában a király Debrecennek adott igazat és megtiltotta a megyének a szökött jobbágyok visszakövetelését. Ezekben az időkben 8-10 jobbágy szökött e községből részben Debrecenbe, részben pedig Bihar területére. így ezek is megmenekedtek a visszahurcolástől. Mátyás következetesen igyekezett érvényesíteni a jobbágyságot védő célkitűzéseit s ha néha megalkuvó volt, ezt azért tette, mert a háború miatt nem szakithatott a nemességgel. Uralkodása alatti események közül fontos éa helyi vonatkozású az, hogy az 1472. évben a Báthoriak királyi adományt nyernek községünkre. Az adományozó oklevél a községet "Szentmihálytelke" /"Zentmihal teleké"/ néven emliti. Ettől az időtől kezdve a Báthoriak birtoka lett a község és azoknak ecsedi uradalmához tartozott. -' AB 1475* évben, február havában a törökök a Dunán és Karoson átkelve Várdáig hatoltak fel és a portyázó lovas seregrészeik az egész Szabolcs területét is bekalandozták. Mátyás halála után ismét pártoskodások indultak. Erre a nép fizetett rá, mert a zaklatás őket is érte és bizonytalanságot keltett bennUk. Nehéz évek jöttek rájuk. Az 1491. és 1492. évben rossz volt a termés, ami maga után vonta az élet megdrágulását. Elemi csapások és járványok is nehezítették a helyzetet. 1496-ban a pestié, a "fekete halál" pusztított, majd pedig a marhavész hozott súlyos csapást, a főként állattenyésztésből élő lakosságra. Az 1506. évben ismét tönkrement a termés. Következménye a drágaság és az 1510-es évet is elérő általános gazdasági romlás lett. Ilyen súlyos helyzet előzte meg az 1514-ben bekövetkezett parasztlázadást. Bár közvetlen adatunk a szabolcsvármegyei parasztok részvételéről a felkelésben e területről nincsen, de •