Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

távolabbi falvak lakóit, mint például a polgáriakat és a szentmargitaiakat utólag kártéritésre Ítélték, a földesuruknak okozott károk miatt. Ezért feltehető, hogy e táj jobbágysága is megmozdult ezekben a napokban. 2. Mohács után Az országot ért súlyos csapás nem a paras? lázadás, volt. Sokkal mérhetetlenebb volt hatásában a magyarságra az a féktelen bosszú, amelyik a győztes nemességben feléledt és az október 18.-án összeülő országgyűlésen 33 napon át tartó tanácskozás után feltétlen és örök szolgaság alá vetette a jobbágyokat az ott meghozott törvénnyel. Teljesen jogfosztottá lett a magyar parasztság, hogy ezután még inkább kiszolgáltatottja legyen elnyomó urainak. A már emiitett és súlyos helyzetet teremtő előzmé nyék után szakadt rá hazánkra az 1526. évi mohácsi vész. A Mátyás után következő gyenge uralkodók lezüllesztették az országot, A parasztlázadás további gyengülést hozott. Romlása következtében a magyarság nem tudta megvédeni az országot a hóditó szándókkal rátörő török hatalomtól. így közel 150-éves nyomorúság szakadt az ország népére. A mohácsi vész utáni időkből származó adat az a kereset, amelyet 1549-ben Anarcsi Tegzes Antal, Bátor városában indit Báthori János ellen az általa gyámolt Báthori lányok örökségének a kiadása érdekében. A keresetbeli örökséget a Szent Márton, Fejértó, Ábrám, líyiregyháza, Szent Mihály és Királytelek határában lévő Báthori birtokrészekből kívánta kiadatni. ' Az elkövetkező évből származó másik adat azt igazolja,hogy az 1550.évben hozott törvény 36.articulusa SzentMihály jobbágyainak megengedi a bormérést évente Szent Mihály-napjától Szent György-napjáig. Ezt a jogot a köz-.