Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

11. A kiegyezés után 1875. január 14-én Szabolcsmegye és a Hajdúkerület tanfelügyelője az 5000 lakosnál többet számláló "város"-t felhívja, hogy "úgy a fiúk, mint a leányok számára felső nép, vagy polgári iskolát állíttasson fel. Kéri annak egy egy osztályát egy-egy tanárral "még a folyó iskolai év folyamán ... múlhatatlanul felállítani". A képviselőtestület nem hoz a tanügyi vezetés kívánságának megfelelő döntést. Elutasítja azzal, "hogy a lakosság annyira kimerült, hogy mostanában az oly iszony- kölcséggel járó felsőbb nép iskola csak egy-egy osztályát is felállítani jogát felhasználni nem teheti". Ugyanezzel a kérdéssel foglalkoznak 1877. március 12-én, mert Lök község ilyen ügyben kedvező ajánlatot tett a tanügyi szerveknél. Ekkor Szentmihály képviselőtesülete már másként határozott, "nehogy a jelentéktelen kis Lök ajánlatával a minden tekintetben nagyobb és fontosabb B.Szt.Mihályt megszégyenítse" . Uj épület építését vállalta a község s elhatározták, hogy addig is megfelelő épületet bocsátanak az iskola rendelkezésére, ami 10 évi használatra díjtalanul kínálta fel a község. Ez a határozat már elkésett, mert nem a kellő időben hozták meg és négy évtizednél is többet kellett várni a polgáriiskola megnyitására. ' + + + Az 1873.avi kolerajárvány sok áldozatot követelt. Az előbbi kolerajárványoknál azonban enyhébb volt ez, annál fogva, hogy a járvány elleni védekezés ekkor már tökéletesebben lett szervezve. 99.