Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)
Az 18B1. évben a község képviselőtestülete elhatározza, hogy a község utcáin "pallóztatja" a gyalogjárót e a pallók épitését éveken át tovább folytatják. Az 1883. évben a megye egy Királytelek-Tiszalök-Szentmihály vonalon vezetendő műút épitését tervezte. Ehhez kikérte az érdekelt községek véleményét. Szentmihály a tervhez nem járult hozzá, mert "Kyiregyháza felé közvetlen összekötetést" kivánt.' ' 1884-ben pedig a vasúttársaság kért támogatást egy Tebrecen-Kánáe-Polgár vonalán kiépítendő vasút épitéséhez. A község a támogatást megtagadta, mert az a vasút nem érintette volna a község határát. Csak olyan terv kivitelezéséhez volt hajlandó támogatást adni, amelyiknél a vonal a község határán halad át, de mindenesetre Tedelynél ágazik el Polgár felé/ 109 ' Az 1800-as évek elején az országos vezetés a járási igazgatási szervek központjának kijelölésével foglalkozott. Ennek során Szentmihályt is figyelembe vették, mint esetleg kijelölhető járási központot. A község vezetősége és képviselőtestülete lépéseket tett olyan irányban,hogy a járás székhelyéül Szentmihályt jelöljék ki. Ennek érdekében a község a földesúr vezetésével egy küldöttséget menesztett az illetékes miniszterhez. Az igazságügyminiszter azonban a küldöttséggel közölte, hogy a községből távirat érkezett hozzá, amelyben a község lakosságából többen nem kívánják a járás központjául Szentmihályt. A táviratot Polák Móric és családján kivUl még 20 lakoe irta alá. Emiatt a küldöttség eredménytelen utat járt, és elutasították kérését. Hazatérésük után felvilágosító táviratot küldött a község a minisztériumba, de eredményre ez nem vezetett. A Tiszalök érdekében Szentmihály ellen működő Pollák család ellen rendkivül nagy lett a felháborodás az egész községben és a velük szemben kirobbanóban lévő erőszakos100.
