Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Honismereti Szakkör, Rohod: Rohodi állatnevek

soriban gyakran meggyőződhettem arról, hogy ezek helyett a negativ válaszok helyett én sem mindig tudtam pozitív választ kicsikarni az adatközlőkből, minthogy sokszor maguk sem tudták már, hogy miért éppen ezt a nevet adták a kérdéses állatnak. A gyűjtött anyag rendszerező feldolgozása 1975. tavaszának a végén kezdődött. A kicédulázást már rutinosan végezték a tanulók, hisz korábbi névtani pályamunkánk készítésekor már kellő gyakorlatot szereztek ebben /1. ISKOLAI RAGADVÁNYNEVEK ROHODON/.Nekem csupán az volt a munkám, hogy a terjengősebb meghatározásokat közös megbeszélés alapján megrövidíttessem, és felhívjam a figyelmet arra, hogy fontos dolog az is, hogy a cédulákon az egyes nevek megterhelése is rögzítve legyen. Tanítványaim ezt meg is értették, és azoknál a neveknél, melyeket több állat is viselt, illetve visel, arabszámokkal jelölték a megterhelési fokot. Igy egészen egyszerű számítással mindenegyes állatnév-típusról megterhelési statisztikát is készíttethettem tanítványaimmal. A kicédulázott anyag pályamunkává szerkesztését is a szakköri tagok végezték,hisz nem kellett mást tenniük, mint a cédulákat állatfajták szerint betűrendbe szedni. Az így előkészített pályamunka legépelése természetesen már az én feladatom volt,amit szívesen és örömmel végeztem el tudós kis tanítványom megsegítésére. Fonetikue jelölésre nem is próbáltam rászoktatni tani tványaimat ,hisz az életkori sajátságainál fogva.csak szabálytalanságra vezethetne tapasztalataim szerint, meg úgy gondolom,névtani forrásanyagnál a fonetikus jelölés mellőzhető is. Befejezésül viszont hadd adjak nyomatékosan hangot annak,hogy tanítványaim jelen munkájának megbízhatóságáért, hitelességéért feleiőfféget vállalok,

s nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom névkutatóinknak forrásanyagként.