Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Honismereti Szakkör, Rohod: Rohodi állatnevek

1. Adatközlők : özv. Helmeczi Millósné 1900., id. Gaál Sándor 1892., K. Sápi István 1910., ifj. Gaál Sándor tsz. lógondozó 1927. ,U-jlaky Ferenc 1901., Újlaki Bertalan 1931., id.Nagy Zoltán 1925., Éles Miklós 1902., Éles László 1907., Raus Emmanuel 1897. 2. Az adatközlő k véleménye a névadással kapcsolatban: id. Gaál Sándor azzal indokolja az állatnévadást, hogy "ha hajtják, akkor tudják az állatok, hogy melyiknek szó­lunk". K. Sápi István azt jegyezte meg a nevekkel kapcsolat­ban, hogy az állat "úgy ért róla, mint az ember". ifj. Gaál Sándor termelőszövetkezeti lógondozó már részletesebb véleményt nyilvánit: "Általában, mikor elvál­nak a kiscsikók, akkor nevezik el az állatokat. Az elneve­zést az állatgondozók adják. Figyelembe szokták venni az állatok színét, formáját meg, hogy kanca-e vagy csődör. Né­ha még a természete után is kaphat nevet az állat. Nevet a­zért is adnak, hogy megkülönböztessék az állatokat, de in­kább azért, hogy azon hívják. Az állat, há hallja a nevét, odamegy a gondozóhoz". id. Nagy Zoltán azt jegyezte meg, hogy a "honvédségnél évenként azonos kezdőbetűvel nevezték el a lovakat". 3. Lónevek: Adjutáns: Piroepej színű lipicai fajta ménló. A Bács­kából Rohodra járó Makszim és Ludi nevü he­rélő emberek nevezték el így. Baba : Álmásszínü kanca. Bandi : 1. Sárgaszínű herélt ló. 2. Szürkeszínü herélt ló. 3. Barnapej színű herélt ló. 4. Sárga szinü herélt ló. 5. Meggyszínű herélt ló.

Next

/
Thumbnails
Contents