Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

gyerekeknek nem szokták eltenni a halálravalóját. A kalap nerc tartozik a halálravalóhoz. Az ünneplő kalapját használják fel a temetésnél. Idős nőknél: fehér alsószoknya, fekete szoknya, vagy lekete bluz, íehér gyolcs ing, fekete harisnya, fekete fejkendő és állfelkötő szalag. A fiatalasszonyoknak rendszerint nincsen meg a halálravalójuk, halottas ruháról később gondoskodnak, de ugyanolyan, mint az előre elkészített. Ha megvan, hasonló az öregasszonyokéhoz. Ha nincs meg a halálravalója, akkor a menyasszonyi ruhájába, öltöztetik. Erra a célra meg szoktak tartani a menyasszonyi ruhát. A koszorú nerr. tartozik a halálravaló ruhához ebben az esetben. Gyerekeknek nincs halálravalója. Ezeknek a varrása, gombozása ugy történik, mint a közönséges használati ruháké. A kiválasztott felsőruha nagyon sokszor valami kedves emléket hordoz, pl, fiatalabb asszonyoknál, a menyasszonyi ruha, a fiatal férfiaknál a vőlegényi ruha. Le nemcsak ez, hanem valami emlékezetes alkalommal /nagy felvonulás/ viselt lobogós ujjú ing, mellény stb. A tárgyi előkészületeken kivül más előkészület is van. Tarpán a temetés körüli tennivalókat előre felkért ember, a közbenjáró végzi. A közbenjáró rendszerint köztiszteletben álló, gyakorlott ismerős, aki nemcsak egy alkalommal tölti be azt a tisztet. Nagyapám nagybátyja, id. Kelemen Elek 38 alkalommal volt közbenjáró és még nemrégiben is azt mondta, hogy még most is vannak vállalásai. Néhány évvel ezelőtt négy-öt öreg társa kérte fel előre közbenjárónak,akiket ő hétről hétre meglátogatott és megkérdezte,hogy vannak, érdeklődött egészségük felől. A közbenjárót sokszor már középidejüek is előre felkérik, megkérik arra, hogy haláluk esetén vállalja ezt a tisztséget. Ha valaki Ígéretet kap, megnyugszik, hogy most már ez a fontos dolga ie rendben