Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

van. A főrendező közcenjárón kívül előre szokták felkérni a halottmoBŐ öltöztetőt is, akinek a feladata, hogy nalál esetén a holttestet megmossa. A halottmosó kiválasztása sem egészen ötletszerű. Minden utcában ismernek 2-3 olyan aszszonyt, akinek erős természete van és már végzett hasonló feladatot. A halottmosás nem foglalkozás, ez csaK sziveseég és embertársi kötelesség. Nem egészen általános, de mindig vannak olyanok, akik a koporsójukat is előre elkészíttetik. Az utóbbi időben általában 8-10 ilyen koporsó van készen,amit vagy a padláson, vagy nem használt lakásrészben őriznek. A szomszéd faluban, Gulácson nevezetes volt az öreg Kovács Sándor bácsi, aki az üres alsó házban tartotta a koporsóját. Minden vendégnek megmutatta. Míg a felesége élt, két koporsó volt ott egymás mellett. Koporsójának képe a Képes Újságnak is megjelent. Jelenleg Tarpán három ilyen koporsó van. A temetésnek pénzbeli költségei is vannak. Erről is előre szoktak gondoskodni. Van úgy, hogy előre elrakják a pénzt. A család tagjai tudják, hogy az a pénz a temetésre való,amit tiszteletben tartanak, ahhoz nem nyúlnak. Előfordul, hogy jószágot jelölnek ki, amelynek az árából fedezik majd a temetési költségeket. Az idősebb emberek halálravalón kívül elkészítik a virrasztáshoz és a torhoz szükséges italokat is. Ez rendszerint bor és pálinka. Kelemen Irma dédnagyanyám a szükséges pálinkát 1930-ban elkészítette. A halál 1965-ben érte el. A család ezeket az italokat tiszteletben tartotta, és azt az évek során nem bontotta fel. A gondoskodás egéez aprólékos részletekig elmegy. Engem is megkért Supoe Elekné, hogyha meghal,a háza előtt lévő vadrózsa bokrot ültessem át a sírjára. Ha valakinek készen van a halálravalája, fejfának valója, esetleg a fejfa felirat is elkészült, megfelelő halottmosóról gondoskodott