Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

mint általában a legtöbb ház esetében - terméskőből készült, lábazatát és kéményét téglából építették. Jelenlegi tetőhéjalása pala. Valószinü, hogy a fedés nem eredeti, ez már "ujabb kor" szüleménye, laoszlopos "L" alakú tornáca az utcai homlokzat felé épült ki. /Ezt azért említem, mert a többi parasztháznál előfordul az udvar felé épített tornác./ Az utca felőli részén oromfala nem épült fel, itt díszes oromdeszkázat helyettesíti azt. A faoszlopok fejezetei szépen faragottak. A tornácra lépcsőn lehet feljutni, ahonnan a "pitvarba" nyílik az ajtó. A pitvarból a szabadkéményes konyhába, a "nagyszobába" és a "kamorába" juthatunk. A nagyszobának három kicsi ablak szolgáltat fényt.El kell mondani, hogy ennél a háznál aránylag nagy kamrát építettek. A konyhában "rakott tűzhely" foglal helyet. /A rakott tűzhelyet téglából építették. A tetejére lezárásként került az öntöttvas "plat". Ezen a platón főztek./ A tűzhelyből kiáramló füst a szabadkómányen keresztül távozott el. A szabadkémény felfelé szúkülő keresztmetszettel készült. A pitvar felőli homloksikja függőleges. Ez a rész a kéménynek körülbelül egynegyedét tette ki. A függőleges rész tehát enyhe hajlású boltivezet, illetve a konyhát a pitvarból elválasztó nyílás feletti nagy keresztmetszetű,tölgyfából készült áthiaaló gerenda hordja. Háromnegyed része álboltozat mintájára készült, tehát teherhordásra nem alkalmas. A falazáskor a táglasorokat mindig pár centiméterre beljebbbeljebb rakták, s felfelé haladva egyre szűkült a "kör". A tetőn kívülre érve már a legkisebb keresztmetszetű kéménykürtőt kapták meg. Van olyan megoldás is, amikor a függőleges oldal terhének hordására a boltívet és az egyenes, gerendás áthidalást együttesen alkalmazták. /Röviden így néz ki a szabadkémény, s így történt az építése./ A faluban lévő /falazott/, a szabadkéménytől távolabb eső kürtőt a sza-