Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

badkémánnyel fekvőkémény köti össze, amit enyhén emelkedőén építettek. Megfigyelhető azonban majdnem minden lakóháznál, hogy a szomszéd ház felöli homlokzatán /a ház hátujján/ceak egy kicsi ablak van. Ez a homlokzatképzés szegényes, legtöbbször egyszerű fehér meszelésből állt, nem színezték. Az épület, egyik végén lecsapott kialakítású, nyeregtető zárja le. A múlt század közepe táján épülhetett a volt falubíró háza, * lakás a népi klasszicizmus iskolapéldája. A vidékünkön elterjedt sajátos stílusjegyeket hordja magán. Jellegzetességek a tornácoszlopai, a fal síkjából kiugró,lizénái, a sarkok armilozása. Az oszlopfők, a főpárkány és az abl8kkeretezés példái annak, hogy a népi építészet mennyire leegyszerűsíti a klasszikus formákat, alaktani elemeket, mégis egy nagyon szép, nemes, arányokban igen jól megoldott építményt hoznak létre. Ebből a házból csak egy van a faluban, ez volt a legszebb, amikor építették. Ha a község bírójának készült, akkor már illett, hogy olyan legyen. Igy érthető, hogy ez az épület - az előbbihez hasonlóan - egyedi megoldás volt, nem terjedt el szélesebb körben. A szegényebb rétegnek nem állt módjában ilyen lakást építeni. Ilyen házat csak a bíró, ill. a módosabb nagygazda réteg építhetett. Ez a ház különben egyik darabja a még aránylag eredetiben megmaradt tipikus gazdálkodó udvar épületegyüttesének. A tornácra előlépcsőn jutunk fel. A párkány terhét négy oszlop hordja. A tornác döngölt agyag - hasonlóan az épület többi helyiségéhez -, melyet mindig "mázolni" kellett. A döngölt agyagban egy szál deszka van. Ezen jártak, hogy megkíméljék a tornác földjét. /A mázolást "sárga földdel"/ végezték, amit vízben szétáztattak és "lóganét" tettek bele. a

árga földet a "földhordóról" hoztak. A külső ajtó lécbordázatos megoldású.Hasonló a templomajtóhoz. A pit-