Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

szaka a tréfás kedvű legények leengedték a patakon. /A falu közepén egy elhagyott meder húzódott végig. Ebben - nagy esőzéskor - megemelkedett a víz szintje. Itt bécsi sás ie volt., amit gyógynövényként ismertek ée használtak. Ezt a é részt nevezték a tákosiak "patak"-nak./ A gazda a falu másik végen tudta csak kihalászni a "megszökött" kiskaput. Népi építkezés Tákoeon Népi építéezetünk emlékei napról-.napra pusztulnak. Ez a sorsa a gazdátlan, megüresedett lakóháznak, kihalt udvarnak. Pusztít az idő vasfoga, ami a legkeményebb tölgyfagerendábe is belemar. Ahonnan hiányzik a gazda, ott általában ez megy végbe. Nemtörődömségből is sok érték megy tönkre. De az emberek saját maguk is "pusztítják" őket. A szép, új és kényelmes lakásoknak csak úgy tudtak helyet adni, ha a régi elavult, kiszolgált házat lebontják. Vagy elég egy felismerhetetlenségig történő átalakítás, "kipofozás", ée nem ismerünk rá többé. így egyre kevesebb fellelhető emlék van. Ezért a még megtalálható épületekből, az eddig hallottakból, tapasztalataimból igyekszem egész képet festeni falunk építészetéről. A megmaradt épületek közül a református parókiával kezdem. 1925-ben építették. Mint építészeti emlékünket említeném, ha nem is tartozik szorosan a népi építészethez. A parókia épületében foglaí helyet a reformétus lelkész lakása, a Református Egyházi Hivatal /az iroda/, egy "nagyterem" néven ismert szoba, ahol télidőben tartják az istentiszteletet. A lakást és a hivatalt "L" alakú tornác köti össze.A lépC8Őfeljáratot és a tornác végét sátortető fedi. Az épület egy része alatt boltozott pince húzódik. Az épületet klasszicizáló formák hatják át. A második megmaradt épület a "nagygazda ház" típushoz tartozik. Magas alapzatra került a vályogfalazata. Az alap