Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Gál Balázs: Szülőfalum, Tákos

tákoBi általános iskolában a legkisebb tanulóktól a legnagyobbakig megismerkednek a világhírű beregi keresztszemes, Rákóczi-mintás teritők, függönyök,, párnahuzatok, kézimunkák öltéseivel. A néphagyomány ápolásának másik, igen szép példája a népdalok, népi táncok megőrzése, felelevenítése. Az 1971ben alakult "Röpülj Fáva^-körnek jutott ez a feladatául. A kör vezetője Simon Józsefné, aki 1970-ben, a "Röpülj Páva" Felszabadulási Népdalversenyen a "Népművészet Mestere" Cimet kapta. Dolgozatomban a beregi, közelebbről a tákosi néprajzzal foglalkozom. A nép, a falumbeli emberek régi életét, gazdálkodását, szokásait, hiedelemvilágát, népköltészeti emlékeit és építészetét igyekszem bemutatni, mindenki számára közelebb hozni az elmúlt időket, "megidézni" a múltat. Néphiedelem, babona A faluban az emberek vallásosak és egyben babonásak voltak.Hittek abban, amit a templomban hallottak, mert azt úgy mondták nekik. Hittek a babonában is, holott ebben nem eaját tapasztalataikat, észrevételeiket rögzítették. "Azt úgy mondták nekünk is, tehát csak úgy kell valahogy annak lenni." - Így elmélkedtek. Arról, amit nem tudtak kézzelfogható dologgal megmagyarázni, csak hitték, de nem voltak róla meggyőződve, hogy az úgy is van. A szülők is azzal "tömték" a gyerekeket.Már kiskorában kialakult benne a babonaság,megvetés a boszorkányok, "ördöngös" emberek iránt. A hiedelmekben a boszorkányokról színes és változatos képzeletvilág alakult ki, akikről Bok történet szól. A boszorkányok beavatása éjfélkor történt. A beavatandó BZ^mélynek egyedül kellett kimenni a határban levő keresi i-