Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Makay Béla: Ősi halászmódszerek a Túr mentén

Kenderfonal: A kender áztatása után törővel kitörték belőle a száraz lágyrészt, a pozdorját, visszamaradt a szösz, s ebből fonták a kenderfonalat. Ebből kötötték régen a hálókat is. Konty: Kámzsánál a kávák kereszteződésénél erősitik oda a kétágú talpalófát, és a huzókötál végét. Ez a konty. Langó: Összefüggő sásaB, nádas vizszéleken, ezek közé beékelődött tiszta, növénymentes öből, mint erdőkben a tisztás. Halak pihenője, sütkérező helye, főleg a csukának, keszegnek. Lék: A jégen vágott nyílás. Lékháló: Léken át használt háló. Macskásodik: Amikor a kenderfonal összegömbösödött, összegubancolódott. Makkos: Tölgyerdő. Sok van a TÚr mentén. "Megtettük": Bokrászáskor a hálót a bokor alá tették. Jöhet a hal! Menkü: Menykő, villám. Nadály: Pióca. Orvhalász: Engedély nélkül halászó személy. Ö8szezsöngörödik: Lásd: gubancolódik. Paluszt: Hal.HÍvják még paducnak, palucnak, tintahalnak, tintafosónak. Petrógáz-pémpa:Maximlámpa*Petróleum elgázoeítésával ég, azbeszharisnyában. Nagyfényü lámpa. Potyka: Ponty. Pulyakoromban: Gyermekkoromban.