Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

sokban, úgy vélik, az i vált nyíltabbá: i> e, továbbá áövevényszavainkkal is kaphattunk &-t /vö.: BárcziiHt. 36, 74/. A fentiek szerint a köznyelvtől eltérően néhány szóban e-t ejtenek az o helyett. a> á:A szó elején: Amerikába 'Amerikában*. Vót az Amerikába is. 'Volt az Amerikában is'; álmát hosztak 'almát hoztak». A szó első és második szótag jában;

ábáhágyni 'abbahagyni', nem tuta ábáhágyni a vetist 'nem tudta abbahagyni a vetést', árát

ás 'aratás* még nem vót aratás 'még nem volt aratás*. A szó belsejében más esetben: tárgyalás

, kalács, valamikor |

mámám

, málác, vasúti, kapu

, nagy

, magyar, magám

, ábrák, siskasi

, tárbúza

, markot szed. Mikor vót a naty tárgyalás

«ithun sült a kemencében a kalács.'Mikor volt a nagy tárgyalás, itthon sült a kemencében a kalács'. Vásárnap nem dógosz

tunk,csak a jószágai vót munka,'Vasárnap nem dolgoztunk, csak a jószággal volt munka'. A fentiek szerint hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben, egytagú és többtagú szavakban egyaránt ejtik az á hangot. A megye területén máshol nem ejtik,következésképpen ezt a hangot is magukkal hozták. E hangjelenség azonban Deme szerint nem kapcsolható össze az é[-zéssel /vö.: i.m. 137/. Eredetét különbözőképpen magyarázzák. Szinyei az á előtt ejtett á-ban a mai a elődjének megőrzését látja /pl. márnám; vö.: Nyr. XXIV, 153/« Horger ugy véli, hogy az ajakréses hanghoz hasonult az ajakkerekitéses hang /illabiális asszimiláció; vö.: HyK. XXXIX, 391/. Bárczi: a területileg egymással össze nem függő részeken jelentkező á előtti á-zásnak tekinti /vö.: Ht. 56/. Lehet, hogy nem azonos eredetűek. Egyik 89.