Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

litett kivé telekkel;

bádog /fémből készült edény,amelyből inni lehet/.

tuták 'tudták'.

hásztartás 'háztartás', ásztatuk /a kendert/ 'áztattuk*. á : Igen gyakran a helyett: Amerikába

, ábáhágy »abbahagy', hálál 'halál». A használatos kettőshangzók /Diftongusok/ iff: Egyes szavakban é helyett:a kenyiffr nem hiányzott »kenyér', azifrr 'azért', riégen 'régen', kl^r 'kér», kiévé 'kéve', rlff

pa »répa». ajj: Egyes szavakban ó helyett: kajjc »kóc», csikau »csikó*, birafl »biró';néha a vót »volt» helyett vau^t.bót »bolt» helyett baut. A megye területén sokkal több szóban használják a kettőshangzókat. Minthogy az eredeti nyelvjárásaik a kettőshangzókat nem ejti, valószínű,hogy a letelepedés után a megye lakosaitól vették át. A fentiek szerint egyes szavakban ereszkedő, nyitódó kettőshangzót é_ helyett, ereszkedő, záródó kettőshangzót pedig ó helyett haszn;'" ak. Bárczi az ómagyar korszakban á

u

>

au, > o

% •» ó_ fejlődést mutat ki, az ie-vel használt szavakat pedig a IV. század első felétől említi /vb.: Ht. 157/. III. A magánhangzók használatában megfi/^yelhető jelenségek /tendenciák/ i>tt:A sző elején:

üdőmbe »időmben».A mi (időnkbe csak a kártya járta.A szó belsejében: őnekük »őnekik». Hiába van ónekük hitelük. A szó végén» »tepsi». A tepsüt körbe vitték, úgy kinálták. Ellenpéldák: idegen, iten »itt, itten», mindig, kicsi, igaz, indul. E hangtani jelenség a megye más területén is megtalál-