Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

925-be. Pályázat volt, hárman voltunk pályázok, oszt mentünk mind a hárman egyszerre. Ha, egy kiesett belőlünk, akkor osztán újbul ketten mentünk választás elé. Törvényesén ment«A városból kinn voltak a polgármesteri hivatalból, a csendőrség is kinn volt!A kettőből aztán én maradtam meg. A körzetem elég nagy volt, mert az majdnem húsz kilométert tett ki, olyan szana-széjjel volt. Mert azt,amit Dessewfyék leadtak, a cselédség kitelepedett, és akkor osztán még azt is hozzánk csatolták. így volt osztán Kispupos, Középső-Púpos, de még az Újsor is! Vagy hetvenkét tanyakörzetbe az enyim volt a legnagyobb körzet. "Mi volt ezért a fizetség?" Egy kis hozzájárulás azért volt, főképpen akkor, amikor adtak egy hold szénát egy évbe. Az ért a legtöbbet,mert volt rajta két kocsi széna, két kocsi sarjú, tehát ez meg nagyon jól jött ki a jószágtartáshoz. "Mint tanyabírónak mit kellett csinálnia?" Hát a tanyabírónak mit kellett csinálni? Statisztikát keletett tavasszal kiállítani. A húsz holdon felüliekre aztán ősszel az eredményt is bediktálni. A húsz holdon aluliaknál nem, csak összeírni keletett, hogy osztán hány mázsa lett a termény, hány mázsa lett a szalma, hány mázsa lett a krumpli, hány mázsa tengeri, hány mázsa annak a szára; mindet föl keletett írni. "Ügyes-bajos dolgok nem voltak?" Dehogynem! Például, ha volt valami bevonulás, a tanyabírónak küldték ki az egészet. Tolt jószágszemle, az mindig ott történt. Valami gyűlést jöttek a városbul tartani, oszt nekem keletett elrendezni. Meg volt népszámlálás, jószágösszeírás, úgy,hogy osztán abba belement sertés.lóállomány, szarvasmarha,aprómarha. Meg akkor osztán peres dolgok ugye, mindig akadtak, mert egyik a másikától nem tért akkor se, mint máma is az egyik jobban irigykedik a másikra, mint a 77.