Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
másik. Akkor is megvolt ez. Kárt csináltak egyik a másikának. Akkor oszt - kinek volt kötelező? - a tanyabiró ment felbecsülni a kárt. Ha nem tudtak megegyezni,akkor oszt bíróságra ment. Hát én huszonkét évet lehúztam, de én csak egyet adtam a bíróságra! Nem számolva azt, hogy sok időt nem veszítettem el, mert nagyon sok időt veszítettem. Mert, ha úgy hozták a körülmények, az egyiket is összeszidtam,a másikat is összeszidtam. "Ha mán tik nem tudtok megegyezni, akkor a bíróság is csak úgy fog egyeztetni, hogy melyiknek lesz több hamis tanuja! A bíró a szerint megyén. Megesküdik /a tanú/, oszt amelyiknek több hamis tanuja lesz, a lesz a győztes!" Én huszonkét év alatt egyet adtam be. De fizetést én a világon senkitül se vettem. Mert a harmadik-negyedik körzetbe is elvittek engem talyigán. De azt megköveteltem, hogy: "Vigyetek haza, mert nekem is dolgom van!" Nagyon sokat jártam a többi körzetekbe becsülni. "Mikor a Puposhalmon gazdálkodott, volt-e lakása a városban? 1 * Volt, de csak rész-lakás. Ugy, hogy testvéreké volt, háromé. Odajártak,mert ott voltak a nagyszülők, a nagyapám, üj utca 7 s^-íTn, ahol most is lakom. "Mire kellett a városi ház?" Volt úgy, hogy gyűlés volt és feltétlen ott kelett lenni a gyűlésen. Ha nincsen városi ház, nincs hova menni. Azon a sáron keresztül jöttem. Akkor hol pucoloskodjak meg, oszt hogy menjek be? De máskülönben,mikor az úristen teremtette a világot, mindjárt adott pihenőnapot is. És jött a vasárnapi nap, csak keletett jönni a templomba. Tehát oszt ott fogtunk ki, ott őtözttink át, mert a jószág mellett nem lehetett. Tehát arra használtuk fel. És oszt volt megpihenni a jószágnak is, kifogni. Meg osztán, más napokon is, míg rendezte az ügyes-bajos dolgát az ember, addig a jószág ott 78.
