Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

Sőt, a mostani világba is előfordul az, hogy a keresztútnál olyan kis pálcika, olyan kis babának megcsinálva, kilenc, vagy tizenkettő ott van eldobva. Ez annak a jele, hogy van valamilyen betegság,kelés vagy nem tudom micsoda, a gyereknek a szájában penész van, a fején őtvar és a babákat azzal a penésszel bekenik és eldobják. Aki azon átlép, a babona szerint, az megkapja azt a betegséget, és a gyerekről vagy a betegről ez azonnal elmúlik. Ebben szentül hittek éS mondom, hogy én is láttam ilyesmit a keresztútnál, ezt sok ecsetben egész igaznak vették. Például azt, hogy a bogáti határban van egy lány, aki kijön minden hét évben a pincéből fésülködni és ott van az arany elrejtve, hát azt Király bácsi egy kubikos mesélte, hogy ez igaz, mert ő is ott volt, csak ő nem mert lemenni a kincsért. Hát, hogy igaz-e, vagy nem igaz, ezt senki sem tudja leellenőrizni, de mi gyerekek annakidején szentül elhittük, hogy ez tényleg igaz. "Voltak-e régen tüdős pásztorok, akik állatok gyógyításával foglalkoztak?" Voltak ilyenek,főleg öreg gulyások vagy kondások, vagy pedig ilyen 1*'sebb emberek. Magam is láttam ilyet. Itt lakott egy öregember közel, Páské bácsinak hívták. Egy befőztes üvegben, nem tudom, hogy pálinkába vagy mibe volt egy nagy kígjó. Mikor odavittek valami lovakat, hogy gyógyítsa, akkor abból a pálinkából vagy miből, avval kente be és úgy gyógyított. Meg sokszor jártak így az öreg gulyásokhoz, ha a tehén nem adott tejet, vagy véres volt a tej.Azokhoz mentek inkább, nem orvoshoz,és állítólag segítettek is rajtuk. Sőt,voltak olyanok is,akik embereket gyógyító

ttak.Csak érthettek valamit hozzá,mert ha soha senkit se gyógyított volna meg, akkor nem mentek volna hozzá. "Hallott-e Bttjezkinéról?" Igen,hallottam!Az is olyan volt,hogyha valakit megrón66.