Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

egyiket Tomášovszky-Kergyik-nek, a másikat TomasovszkyStrbák-nak nevezik az összeíró közegek. E kettős névben az első a származáshelyet, a második pedig a korábbi családnevet jelzi, A 18. században ebből a kis Mógrád megyei falubői mintegy 30-35 családról biztosan tudjuk, hogy - közvetve vagy közvetlenül - innen települtek le az Alföldre, illetve Nyíregyházára. Ezek névszerint a következők: Mo toska Markus Hikus Molnár Ocsovan Oravec Pivarcsl Paulik Sárkány Szekérka Salai Szálai Simkő Sajben Varga Vrabec 58« Igen gyakori a tirpák családok közt a Turcsán név Is. Ennek két különálló ága van, az egyik nőgrádi a másik gömörl. A nógrádi ágról már megemlékeztünk» A gömöri ágat Hronec-TurcBan kettős névvel jelezték. Hronec volt a régebb, /eredeti/, 8 a Turcsán a felvett járuléknév. A gzármazáshely alatt azonban nem Turőc megyét, hanem a gömöri Turőc völgyet és annak forrásvidékén fekvő Turcsok községet kell érteni.A Hronec-Turcsan család tagjai innen jöttek Byiregyházára. Ambrus Gáfrik Antal Gallo Bartók Gregus Balázs Huraj Brtka Kiiment Blcha Kolimár Gizsmár Kérdik Dudás Koesis Gyúr

i

ska Kolár Fizely Kysely Pilyo Laco Figura Laurencsik Farkas Macko Gálád Mánlk 169.