Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
59. Igen tanulságos a Valent-cealád származás-hagyománya, A család egyik Äse, mint kiszolgált oboitoe csáxszArí katona a Hont megyei Celovce községből Jött a török által felszabadított, az általa már Jól lemert alföldi területre, Csabára. A török háborúkból elbocsátott obeitos katonáknak megvolt ugyanis az a joguk, hogy ott telepedjenek le, amelyik területet felszabadítottak a török uralom alól. Mikor Ceabára árt - a hely megtetezett neki, rövidesen a családját is átköltöztette. 3<5t őmaga is falujából ujabb nzlov k lakosokat verbuvált az itteni letelepedésre. Az obsitos Valent-cealád leszármazottai Ceabárál továbbvándoroltak, eljutottak Szarvasra, a Bácskába ás egyik tagja Nyíregyházára, Valent Györgynek hívták, akl 1754-ben a Hont megyéből ldeaereglett rokonságával egylitt a Pazonyl utcában kapott házhelyet ás telket. Utódai ma In a város törzsökös polgárai. 60. Az áttelepltáe áveiben - de azután is - igen tekintélyes neve volt a Zajác-cealádnak. E cealád egyik őse 17';"3-ban, a Harruckern bárókkal szembeni magatartásáért éé ezókimondásáért Szarvason börtönbüntetésben ia réH/uulllt. N"v ott szerepel a békési gazdák névjegyzékében. Kiszabadulása után azonnal elhagyta Szarvast és Nyíregyháza központjában, a mai Szarvas utca elején kapott jobbágytelket és Házat. A osalád szintén Sllzekéről /Szelietyéről/ kerUlt el Szarvasra. Folytathatnánk a tirpák családneveknek etno- ée ezociálllngvlsztlkal alenizásét tovább ls.A kiválogatott példák az Idetartozó áe öeazogyüjtött anyaguknak csak nagyon kicsiny hányadát képezik. A vázlatosan bemutatott családnév anyagunkkal plasztikusabban kívántuk szemléltetni azt a társadalmi áa etnikai fejlődóst, mely az elmúlt, ma már több mint kétszáz év folyamán e város falai között lezajlott. Az egyea családok származási adatainál, névanyaguk 170.