Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
majd a 18.század húszas éveiben Csabára és Szarvasra. Régi nevük: Zrak volt, ezzel a névvel szerepelnek a Békés megyei névjegyzékben. Ezen a néven tartják nyilván őket az első összeírások is. Valószínűnek tartjuk, hogy a Zrak család Békésben nem tudott meggyökerezni, mert későbbi érkezésü lehetett. Amikor Petrikovics és a Károlyi pátens alkalmat nyújtott nekik az áttelepülésre, elsőnek jelentkeztek a szarvasiak közül. A békési anyakönyvek szerint a Zrak családnak nem is maradtak sem Csabán - sem Szarvason közelebbi rokonai. A jőhangzásu Pápai nevet a Zrak névhez toldott "Papaj" ragadványvénből kapták. Valószínűleg a hivatalos szervek 'magyarosították' mai formájára. Az 1785* évben a család egyik érdemes tagja a főbírói tisztséget is viselte. Ezekben az években építették az evangélikus templomukat és a hagyomány szerint a templomépitésben a Pápai-családnak elévülhetetlen érdemel voltak. Leszármazottaik ma is élnek a városban és a tanyákon. 47. A Pokoracky - család igen körülményes vándorlást tett az Alföldön. Anyakönyvi feljegyzések szerint a Gömör megyei Pokorad*ból /magy. Felsőpokorágy/ indultak el az Ipoly mentén, /talán azért is, hogy megtévesszék az utánuk nyomozó hatóságokat/, mig el nem értek a Nógrád megyei Bánkra, ahol ismerőseik voltak. Bánki tartózkodásuk hosszát nem ismerjük, de a ceabai telepítési akcióba e család is bekapcsolódik. Azonban itt sem érzik jól magukat és továbbmennek Nyíregyházára. Viszonylag szegényen érkeztek, itt azonban szorgalmas munkával vagyont szereztek. Leszármazottaik ma is megtalálhatók a bokortanyák társadalmában. 48. A gömöri származású családok egyik legtekintélyesebb tagja volt a Racskó-ék családja, ők is Repistyéről indultak el. Ez a kis, viszonylag jelentéktelen szlo164*