Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

járták a városokat«valamennyi Szuchács világlátott embernek bizonyult. Amikor Petrikovics János toborzó utján eljutott Gömörbe, Károlyi pátensével ők is megismerkedtek. El is határozták, hogy csöndesen elhagyják falujukat és Nyíregyházára "szöknek"• Elhatározásukat rövidesen tett követte. Távozásukat az uradalom is kivizsgálta és aktázA Nyíregyházára költözködő élelmes Szuchács testvérek, közös gazdálkodást vezetve néhány év alatt, tekintélyes vagyon birtokába jutottak. Mikor felezésre került a sor, 1782-ben 20 ökrük, 10 tehenük, 1? lovuk, 200 juhuk és 4 kötélalj szállásföld volt birtokukban. Az osztoazkodás után, az idősebbik bekapcsolódott a város ügyeinek az irányításába. 1802-ben ő vezette a város ügyeit és Miskolczi Mátyás főjegyző hathatós támogatásával keresztülvitték a város első örökváltság akcióját. A GerliczkySzuchács család leszármazottai ma is élnek a bokortanyákon. 26. Igen hosszantartó is néha két vagy három nemze_ dékre kinyúló vándorlásnak látszik egyik-másik népes jobbágycsalád útja. Ilyennek találjuk pl. a Gutyán család útját.Valószínűnek tartjuk, hogy valamelyik északi megyéből - mint örökös jobbágyok már a 18. század elején utrakelnek, érintik Nógrád és Pest megyét. Itt Gután /Galgagutára gondolunk/ megpihennek, 8 talán az öregek meg ia fogődznak. A fiatalabbak azonban, amikor ujabb lehetőség mutatkozik. Békésben vagy a Bácskában, továbbmennek. Mintha ki is alakulna valamilyen gyakorlat, hogy a fiatalabb nemzedék tovább vándorol: az öregek pedig maradnak! A Csabára érkezők felveszik a Gutyán nevet - minthogy Gutáról érkeztek. Egy nemzedék elmultával, a fiatalok újra továbbmennek, de most már viszik magukkal a Gutyán nevet. 154.