Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
így szóródik szét a Gutyán név Pest környékén, Békés negyében és végül Nyíregyházán. 27. Vannak családok,akik névcserén mennek keresztül, s vannak olyanok is, akik a régi nevüket az uj lakóhelyűkön is megőrzik, sót terjesztik. Ilyennek találjak a Strba /Tátra alatti Csorba község/-bői érkező Greksza család vándorutját és sorsát. Tudjuk, hogy a 18. század első felében Strbáról is útra kelnek kisebb rajok az Alföld felé. Néhányan el is érték Csabát. Ezek az első rajok évenként legalább egyszer tartották a kapcsolatot az otthonmaradottakkal. Egy ilyen megözvegyült anya is útnak eredt a Békéscsabára szakadt rokonai után, s magával vitte két kiskorú fiát is. Útközben elérték Nyíregyházát, s valahogy ittrekedtek - nem jutottak el Csabára. Az özvegy itt Nyíregyházán felnevelte két kiskorú árváját, 8 ezekkel kiszélesedett a város lakossága. IIa már igen sok ilyen nevű család van Nyíregyházán,Csabán és a Tátra alatti Strbán is. 28. Nézzük meg a gazdanevek mellett egy teljesen vagyontalan, takéás-család származás-történetét és családnevének magyarázatát. Választásunk az Ilykó /vagy Ilvojancsó / családra esett. A szóbanforgó családnév az Ilona becenévből alakult. Heg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy szűkebb korben volt ennek a családnak egy bizalmasabb jellegű családneve is: Ilvojancsó « mely azt jelentette, hogy akire ez vonatkozik, az = 'Ilona és Jancsó* leszármazottja.Hivatalosan az első családi név volt használatban - de a szülők és nagyszülők keresztlevele a második, bizalmasabb használatú családi névre volt kiállítva. E taksás-család nem volt régi Nyíregyházán, alig 100 éve, hogy érkeztek. A nagyszülők születési helye a Sáros megyei Vyšná Vola község. /Bardejov » Bártfa melletti £a155.
