Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

23« A régebben jobban ismert Gazso család tagjai a Bars megyei Repistéről szóródtak el az alföldi szlovák településű falvakban és városokban.Megtaláljuk őket Szarvason, Berényben, Csabán és Nyíregyházán is. A ftazso családnév a Gáspár keresztnévnek becézett származékából alakult. A városhatárban egy régi legelő és tanyahely, mint határnév őrzi emlékét /Gazsóuka/. 24. A Gulyás család eredetét a Gömör megyei Slizskéről /magy.Szelistye/ veszi. E különben jóhangzásu magyar cealádnévben nem kell közvetlenül etnikai származást is látni. Az északi szlovák megyékből még a századforduló éveiben is igen sokszor láttunk levándorló, szolgálatot kereső szlovák szolgalegényeket, cselédlányokat, pásztó» rokát. Ezeket az alföldi, s főleg az élelmes tirpák gazdák szívesen alkalmazták. Hivatalos ellenőrzés, összeírások alkalmából sokszor megtörtént, hogy s gazda, ha ismeretlen pásztort fogadott állataihoz; nem tudta megmondani a nála szolgálatban álló cselédje, pásztora vezetéknevét. /Legföljebb keresztnevét./ Ilyenkor az ellenőrző közegek a bediktált keresztnévhez sokszor a 'foglalkozás-nevet' /Juhász, Gulyás, Kondás stb./ Íratták be a papírokba. Másutt is előfordult,hogy a tanyákon szolgáló szlovák pásztorok, cselédek jő magyar vezetéknévvel Íródtak be a névjegyzékbe. Ez történt pl. Szluka Tamás esetében is, akit az egyik összeírásban Kondás névvel láttak el az öszszeirő közegek« 25. Igen tanulságos a Gerllcky-Szuchács család származása és családnevének sorsa. A mai Gerlicky családok őselt a IS. században Hrlicén /magy. Gerlice, Gömör m./. Szuchács néven tartják nyilván az urbáriumok. A hagyomány szerint főleg fuvarozásból tartották fenn magukat. Sokat 153.