Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

Békés vármegyéből a nyíregyházi és nagycaerkeszi pusztára való áttelepülésre jelentkeztek. Említettük, hogy ezt a névsort nem tartjuk teljésnek. A névjegyzékből sok olyan jobbágygazda és zsellércsalád neve hiányzik, akik 1754» ben és s rákövetkező esztendőkben költöztek át Nyíregyházára. Azonban e névsor anyagát Is számbavesszük és kiegészítjük a későbbi anyakönyvi és egyéb összeírásokban foglalt feljegyzések adataival. A kiválasztott családnevek ismertetésénél etnolingvisztikai szempontok vezettek bennünket. Tudjuk, hogy a családnevek hordozói egyik helységből a másikba "vándoroltak", vagy "szöktek". Egyes esetekben magukkal vitték korábbi nevüket is, de sokszor el is hagyták.Az uj közösségben uj nevet kaptak, mely a legtöbbször a régi lakóhelyükkel valamilyen összefüggésben volt. Ahol több azonos nevű személy lakott, szükségessé vált egy további megkülönböztető jelző használata. Etnoszociális és etnolingvisztikai szempontok alapján kiválasztott tirpák családneveket betűrendbe foglalva a következőkben ismertetjük; 1. Az • tal családnév korábbi keresztnévi eredetét nem kell kUlön bizonyítanunk. Igen gyakori ez a családnév Nógrád és Gömör megyében is. Kiderítettük, hogy a 18.század elején Rimavicáról /Rimóc-ról/ vándoroltak le Békés megyébe, Békéscsabára.Egyházi anyakönyvi kimutatások szerint e család ősei Békéscsabáról jöttek át Nyíregyházára. Antal Péter neve valóban ott szerepel a Békés megyei jobbágycsaládok listáján. Vannak e családból Tótkomlóson is bőven, de valószínűnek tartjuk, hogy ezek is a csabai kirajzásból kerültek Komlósra. A Nyíregyházára került Antal család az egykori Pazonyi utcában kapott házhelyet, szállásföldjét az Antal-szállásokon, a mai Antal bokortanyán kapta meg.