Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

2. Íz Adami család régi, szintén Békés megyéből érkező jobbágygazdák sorába tartozott.Ez a családnév Is keresztnévből vált családnévvé. Íz Adami név különben ismeretes nyugat- és közép-Szlovákiában is. Régebbi levéltári feljegyzésekben sokszor Adamow néven tartják számon őket. Minthogy Békéscsabán és Szarvason is vannak hasonló nevű családok /Adami, Adamik/, ugy véljük,hogy közvetlenül Békéscsabáról költöztek át Nyíregyházára. Kezdettől fogva tekintélyes és jónevü gazdák voltak, egyik ősüket 1757ben bírónak is megválasztották. Egyes családokat kettős névvel, Adami-Ruzsiak néven is nevezték, valószínűleg valamelyik olyan gazdát tisztelték meg ezzel a névvel, akinek a felesége Ruzsiak családból származott. 3. Íz ArnovBzky /Később: Arnőczi/ családnév ma már nem igen fordul elő a tirpák családok között. E családnév viselői azonban szerepelnek a Békés megyei jegyzékben és az 1753» évi összeírásban is. Valószínűnek tartjuk, hogy e család a Borsod megyei Arnót községből húzódott le Szarvasra, s onnan Nyíregyházára. Az Arnovszky név minden bizonnyal útközben felvett családnév, korábban valamelyik északi megyében laktak, s amikor útnak eredtek fél felé, Arnót és Szarvas csak állomáshelyeket képeztek számukra. Korábbi családnevüknek nincs nyoma.A 'szabad menetel' jogát Szarvason szerezték meg. 4. A Babi

c család később érkezett, a Zólyom megyei véglesi uradalomból költözött Nyíregyházára,a gyetvai lázok /állattartó szlovák hegyitanyák/ vidékéről. Azt tartják róluk, hogy lótenyésztésben jeleskedtek. 5.A Bablnszky család eredetét szintén a Zólyom megyei Babinán kell keresni.Ők azonban megelőzték a Babicékat, mert már jóval korábban lehúzódtak Békés megyébe; előbb Csabára, később Berénybe, majd onnan Nyíregyházára.Rokonságuk Békésben maradt. 147.