Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
megtsrtént - újra ki eráll tak a szökött jobbágyok "elhagyott" basába, a a város elölj ár óságával egyetértésben megállapitották, hogy a keresett szökevény jobbágyok egyideig valóban Itt tartózkodtak a városban,azonban a szomszédok tanavallomása szerint már régebben nem látták őket. M szomszédok nézete ezerint a szökevények valószínűleg továbbálltak, ismeretlen helyre távoztak. /Ilyen esetek gyakran előfordultak másfelé is./ Az uradalom tiszttartói és a város elöljárósága megállapították, hogy a szökevények elhagyták Hyiregyházát, ezidőazerint nem tartózkodtak a város falai között. £ közös megállapításukat jegyzőkönyvbe vették a továbbították Kassa város elöljáróságának és az egész Ügyet a maguk részéről lezártnak tekintették. A fellebbezésnek nem volt sok értelme. Hasonló esetekben az ügy a földesúr elé került, aki gondosam kivizsgálta az esetet, s minthogy Károlyi Ferenc Szabolcs megye főispánja volt, az olyan szökött jobbágyokat, akik megbízható, dolgos embereknek bizonyultak és akikért az elöljáróság is kezeskedett, azokat minden zaklatástól megvédelmezte«Ez történt a három jobbággyal is.Nyigut A., Anderesó Gy., és Czirner Ifi., /akit átjövetele után a nép már Plvárosinak nevezett/ a földesúr és az elöljáróság védőimében, továbbra is Nyíregyházán maradtak. A későbbi összeírásokban már mind a hármójukat nyilvántartják az összeíró biztosok. Ilyen egyénenkénti leszivárgás /vándorlás/ az 1760es évektől kezdve, különösen az északi megyékből rendszeressé vált. 4» Bajorományos kettős családnevek használata tirpákoknál A múltban a városban, de a bokortanyákon is gyakori «olt s kettős családnevek használata. Erre elsősorban a141.
