Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

zért volt szükség, mert a régebben és az ujabban érkező lakosok közt sok azonos nevű akadt. A megkülönböztetés megkönnyítése végett az eddigi családnevet megkettőzték. A kettős családnevek használata különben igen elterjedt volt az egész szlovák etnikumban. Minél jobban visszamegyünk a múltba, a családi kettős nevek annál gyakoriabbak. A kettős családi nevek gyakorlata elég intenzív volt még a századforduló éveiben is.Az utolsó félévszázadban használatuk fogyóban van. A kettős családnévnek szükségességét a Cslernlk család példáján mutatjuk be. A Békés megyei gazdák közt két Cslernlk János települt át nyíregyházára, az egyik Szarvasról, a másik Hezőberényből. Az összeírások során és a mindennapi használatban az egyiket Cslernik-blrinszkynek. a másikat Csiernlk-szarvasszkynak nevezték-el. A 19. századi feljegyzésekben ujabb hasonnevű Cslernlk Jánosokkal találkozunk, /Csiernik-szriemszky/.Mint a bemutatott példák is mutatják, a kettős család-név második tagja a legtöbb esetben a név viselőjének a származáshelyé'

t jelölte. Hasonlóképen ilyen kettős névvel különböztették meg sz egy nevű Kovácsokat is. így például a lógrád megyei Zelenéből származó Kovácsot t Kovács-Zelenianszkjnak

. a Gömör megyei Hos

tisovcebői jött Kovácsot Kovács-Hostisovszkynak a Zólyom megyei Sebedinből jött Kovácsot: Kovács-Szebegyinszkynek nevezték. De persze voltak olyan Kovácsok ia, akiket nem származáshely, hanem valamilyen foglalkozás, felekeset vagy tulajdonság szerint láttak el megkülönböztető családnévvel. Pl. Kovács-Zemen, /Kovács-Laco/, Kovács-Grncso, Kováce-Fabulya, Kovács-Koska, Kovács-Ke

so, Kovács-Vrgacs, Kovács-Kiszely, vagy Fábri-Kovács, BundásKovács, Orosz-Kovács, Lovas-Kovács. 142.