Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

szolgálatába állottak. Amikor már elég biztonságban érezték magukat, akkor fuvarosokkal tudatták holléteiket. iádkor a nyíregyházi gazdák, birák és a földesuraság Ispánjai megismerték a legények megbízhatóságát, a bensőségen háztelket, s kinn a határban "szállásföldet" kínáltak fal nekik - ha • kiosztott föld megmunkálásához megfeleli igásállatot, asekerat éa akét tudnak maguknak szerezni. 1 legények ezt a lehetőséget megüzenték szüleiknek és as egész terv megbeszélésére találkozót beszéltek meg. Újra fuvarosok kőzvetitésévei üzenték meg haza, hogy as őszi szépei vásárba jöjjenek el, a ott majd megbeszélik a további teendőket. Byigut András és Andercsó György, családostul elindultak a ssepsi vásárba. Szekéren mentek, mintha az ökröket vinnék eladni, persze mindest titokban cselekedték! /Hogy a szökés látszstát elkerüljék, éjszaka indultak útnak, s házukban égve hagyták a mécset, mintha otthon volnának./ A vásárban találkoztak a Hyiregyhásán azolgáló fiaikkal. Eldöntötték,hogy nem térnek vissza falujukba, hanem elindulnak Forróra, ahol különben rokonaik ia voltak. T

tt egy éjszakát töltve továbbmentek Tokaj és Nyíregyháza irányába. nyíregyházán valóban azonnal megkapták a háztelket és a szükséges szállásföldet. A kétszökött jobbágygazda kezdetben egy közös házban, a régi Fejártai és Revucai utcában lakott, 8 az 1754-es összeírásban már mint féltelkes gazdák szerepelnek. Amikor s kassai magisztrátus észrevette és kinyomozta szökésük körülményeit, felszólította a Károlyi uradalom ispánjait és Nyíregyháza elöljáróságát, s szökevény jobbágyok visszaszolgáltatására. Nyíregyházán a földesúr tiszttartói is kivizsgálták az ügyet, s azt tanácsolták a szökötteknek, hogy vagy 30 napra hagyják el a városi házukat ás rejtőzzenek el valamelyik szálláson. Kikor es 140.