Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
gáról is azt mondotta, hogy trpák /Ky zme trpáci."/ Ismerik a trpák , trpáci elnevezést a pilisi szlovákok is. Itt is a trpák-nak gúnyos értelmezését ismerik. Hasonló néven nevezik a bácskai Bajs község szlovák lakóit is: ott is az elnevezésnek gúnyos mellékize van. Ugy véljük, hogy az egykor gúnyos tartalmú trpáktirpák elnevezést is ezeknek az analógiáknak a segítségével lehet a legelfogadhatóbban megmagyarázni* A századforduló éveiben a tirpák elnevezés is még gúnyos tartalmú volt. A jelen század elején azonban a tirpák népnév kezdte elveeziteni gúnyos jelentését. Lassan a békési származású gazda- családok is megbarátkoztak vele, s rászoktak a használatára. Ma már csaknem minden nyiregyházi lakos - főleg ha ebben a városban született, - elfogadja, hallgatólag eltűri - ha tirpáknak nevezik. A tirpák népnév tehát eredetileg egy szlovák nyelvjárást jelölő, kissé gúnyos tartalmú elnevezés volt, mely azonban itt Nyíregyházán a szabolcsi magyarság interentikus közreműködésével ma már a nyiregyházi szlovák eredetű - elmagyarosodott lakosság etnikai csoportnevévé vált. Régebben az evangélikus vallás is a nyiregyházi szlovák-tirpákok jellegzetes, etnikai jegynek minősülő kritériuma volt. A megye többségét ugyanis reformátusok alkották, s a maradékot a görög- és római katolikusok egészitették ki* Az egész megyében, sőt egész Tiszántúlon, csak a nyiregyházi szlovák-tirpákok tartották a luteránus hitet. A későbbi szlovák beszivárgók között volt elég sok római és görögkatolikus is, ezek azonban egy-két nemzedék leforgása során felszívódtak a magyarságba. Ez az eltérő hit okozta azt is - hogy az idetelepedett szlovákok szigorú endogámiában éltek. Kernigen házasodtak össze magyar családokkal. Ez alól kivételt csak a 113.
