Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
a saját földjén szántott.Sok volt a nehézség. Hem volt igaerő, vetőmag, szerszám, de a sok bajt leküzdötte a nép. Ekkor már volt pártfogó ja.Megalakul t a Magyar Kommunista Párt helyi alapszervezete.Megérkezett egy napon a régi bérlő fia Klár Dezső» Nem akart belenyugodni a kialakult helyzetbe. Birtokba akarta venni a földet.Kiadta a parancsot,hogy most már neki szántanak. Az sem baj, hogy nincs igaerő. Ott vannak a "leventék" majd azok húzzák az ekét. Persze, hogy a kommunisták megmagyarázták neki, hogy abba nem egyeznek bele. Jobbnak látta, ha eltávozik, azóta sem tudjuk,hol van. Ettől kezdve egyre fejlődtünk, gazdagodtunk. Az áruellátást is megszervezte a lakó sság.Megalakul t a népi szövetkezet, a földmüvesszövetkezet elődje. Ennek szervezői is a kommunisták voltak.A szövetkezet elnöke CB. Hagy Ferenc párttitkár lett. Az első napoktól kezdve megkezdődött a tanítás az iskolában. A népben kielégíthetetlen tudásvágy volt. A régi kastély két-három szobájából közös akarattal létrehozták a tanya első kultúrtermét. Itt indult meg a kulturális élet. Dobicz János és Csertő Endre fiatal tanítók vezetésével megalakult a I.IADISz /Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség/ helyi szervezete. Itt sokat vitatkoztak a múltról, jelenről és a jövőről.Megindult az öntevékeny művészeti munka is.Ebben az ifjúsági munkában élenjártak: Szalőki Sándor, János, Imre és Margit, Hagy Zoltán, Novák Anna, Ilona, Erzsébet, Pázmándi József, Dósa Erzsébet, és még sokan mások, akiknek fiai, lányai folytatják ezt a tevékenységet a KISZ-ben.1946 tavaszán már Nyíregyházán a Kommunista Párt Rákóczi utcai helyiségében tapsolt a városi közönség Hagy Zoltán hegedülésének, Hovák Ilonka énekének és a színjátszók lelkes szereplésének. Tanyánk épült,szépült,fejlődött. A földosztás után nem lo3.
