Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

maradtak meg az emberek a cselédházakban. A Földosztó Bizottság felosztotta a volt cselédházakat, gazdasági épületeket, mindenki ezeknek az anyagából kezdte felépíteni családi házát.Szinte a földből nőttek ki az új házak és utcák. Ez a fejlődés még a mai napig is folyik. Egyre szebb és szebb házak épülnek. A tanyavilágban elavultnak látszott a közigazgatás régi tanyabírői rendszere. A tanácsok megalakulása után most már a régi cselédek is képviseltetik magukat a város vezetésében, a Városi Tanácsban. Az 1951-52-es években felépült a Tanácskirendeltség épülete, mely a postának és az orvosi rendelőnek is helyt ad. Ugyancsak 1951 évben épült a FöldmÜvesszövetkezet boltja, mely később egy modern vendéglátóegységgel bővült. 1959-ben a tanya 200000 Ft-os beruházással egy kultúrházat kapott, melynek építéséhez a lakosság igen nagy társadalmi munkával járult hozzá. 1961-ben kigyúlt a villany. Mindez nem ment zavartalanul.Az 1956-os"vihar

n itt sem ment el nyomtalanul. Félrevezetettyakik már azóta megbánták tettüket, itt is garázdálkodtak. A már virágzásnak Indult gazdaságot a "BÉKE" Tsz-t erőszakos külső hatással feloszlatták. Később újra alakult a sok kár után és ma is virágzik. Feltörték a szövetkezeti boltot és kifosztották, ezzel a lakosságnak és a népgazdaságnak súlyos kárt okoztak. 4. Kulturális élet A felszabadulás előtti időkben a tanya közoktatását egy egyházi és egy községi népiskola látta el három tanítóval és két igen gyengén felszerelt tanteremmel. Ma korszerű nyolcosztályos általános iskola működik. Négy iskola kilenc nevelővel, hat tanteremmel.Az iskola tanyai körülmények között a lehető legkorszerűbben fel van szerelve. Évenként lo4.