Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

ezek szerint soha nem az volt amivel mértek, hanem az, amit mértek. Tudomásom szerint a telek nem volt egysége a földnek mivel hozzá koronként és területenként más és más földmennyiség kapcsolódott. Még az 1967-es úrbérrendezés után is eltérőek a telekméretek, attól függően, hogy az illető vármegye földjét hány osztályba sorolták. Az emiitetteken kivül van más is, ami ellentmond Bárczi f

elfogásának: a kötéllel való földmérés adatai "főleg a XI

II-XIV. ez.-ból valók,

s telek szavunk viszont már 1095-ben felbukkan oklevélben, s minden valószínűség szerint már korábban is ismerték őseink. Az pedig nem valószínű,hogy a magyarság mai hazájába kerülése után közvetlenül /X,sz./ már mérte volna a földet. Véleményünk szerint a földmérés a falvak kialakulása, majd pedig a feu7 dalis keretek hoztak magukkal a XII. sz.-tol kezdődően." A kétféle jelentéstipus között véleményem szerint Jakab L. talál megfelelő kapcsolatot Rásonyi L. etimológiája a6 9 lapján. A szót Rásonyi török eredetűnek tartja. * "A ma már oly távol álló két jelentés valamikor egy tőről származott. A török nyelvből kimutatható täl,-tel-,

til-, 'hasítani, lyukasztani* igéből származtatja, mely igének igen kiterjedt családja megtalálható a különböző török nyelvekben. Kekünk a magyarban nem ebből, hanem egy általános 'szelet' jelentéséből kell kiindulnunk. Egy ilyen általános 'szelet' jelentésű szó átvételéből könnyen magyarázhat j uk , mind a földterület, mind pedig a szij értelmezés kialakulását. A földterület is, a szij is szelet, de az egyik összefüggő földterületből, a másik pedig bőrdarabból kihasított szeletet jelent." 10 A telek szónak, mint földterületnek is igen sokféle jelentés árnyalata van. Jelenleg nem feladatom az egész témakör vizsgálata, mivel ez nagyon messze vezetne /lásd Belényesy M, és Földes L. munkáit. ^ Bennünket most csak