Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

err jelentéeárnyalat érdekel, az un. belsőség

, beltelek. a település belsejében levő háza

s telek

. A beltelek a jobcágytelek rendszerének egyik alkotóeleme, szinte napjainkig fentmaredt formájában a telekrendszer intézménye létrejöttének eredménye. "A jobbágytelek, a sessio intézménye a kb. XIII. sz. közeDén kezdő12 d5 évszázad alatt alakult ki teljesen nálunk." "A telket, mint szervezetet alkotó 4 fő rész- a ház, a szántóés rétföld, valamint a közös használatban való részesedés elválaszthatatlanok voltak egymástól, de a központi magtól, vagyis a belső telken álló háztól is." • A közáp12 korban a beltelek m3rete átlagosan 1 hold lehetett. A beltelek méretét a Mária Terézia-féle úrbéri rendezés is érinti. "A falubeli belső telket/hizhely, udvar, csűrös és veteményeskert/ egységesen akkora területnek állapítja meg,amekkorába 2 pozsonyi mérő mag vethető./ Ez a föld termékenysége szerint 1100-1200-1300 négyszögöl, vagyis egy akkori holdnak felel meg./" ^ Az 1636. évi 5. t.c. 1 §-a is 1 holdban határozza meg a belső telki állományt. ^ A zsellérek telkének méretét 150 négyszögölben határozza meg u^vane2en törvény 17 8, §-a. A belső telek területének törvényes rögzítése után valószínűleg a telek nagyarányú aprózódása indult meg. Ennek igyekezett gátat vetni Szebolcs vármegye 1896ban kelt renceletévei, mely szerint: "A község belterületén háztelkek felosztása, ha a telek felosztása építkezés eszközlése czáljából kivántatik eszközöltetni, csak az esetben engedélyezhető, ha az osztás után keletkező telkek legalább 450 é területtel, s az utczára 15 méter hosszal IS bírnak." 13 A rendeletet 1943*-ban módosítják. Ekkortól a telkeknek egész mélységükben legalább 16 m szélességgel és legalább