Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

rébe állították. A néphit szerint a gyertya lobogása roBSZSzándéku vendég érkezését jelentette. A világítóeszközök tisztítása, rendben tartása mindig a nők feladata volt, a gazdasszonya vagy a nagy lányé, melyet takarításkor vagy este, lámpagyujtás előtt végeztek el. Lámpagyujtás sötétedés után volt, télen már 3-4 órakor, és lefekvésig világítottak. Éjszakán át caak nehéz beteg esetén vagy gyermekágyae asszonynál égették a lámpát, a boszorkánytól való félelmükben. Sötétben ritkán dolgoztak, inkább csak beszélgettek, mivel a téli munkák legtöbbje világosságot kivan. A paraszti lakóház három vagy négy helyiségbe több fontos funkciót töltött be egyszerre. Nyáron ezek arányosan eloszlottak a helyiségek között, télen azonban egy helyiségre koncentrálódtak. Ebben az időszakban az egyszobás ház szobája minden funkciót betöltött. Két szoba esetén a hátsó ház lakó- és hálószobaként,étkező- és munkahelyként, kamaraként, sőt időnként szórakozóhelyként is funkcionált. Ennek megfelelően azt vizegálom, hogyan éltek az emberek a házban, hol, hogyan, mikor étkeztek,dolgoztak, aludtak, szórakoztak, mit, hol tartottak, s hogyan befolyásolta életmódjukat, a házban való berendezkedésüket az évszakok változása, egyszóval azt.hbgy hogyan funkcionált a lakóház az esztendők folyamán. Az étkezés

. Az étkezést, mint legfontosabb élettevékenységet, az évszakok változása jelentősen befolyásolta. A napi háromszori főétkezés, reggeli, ebéd, vacsora, minden évszakban megmaradt, csupán némi időeltolódás figyelhető meg közöttük. Nyáron a hosszabb napok miatt délután 5 őra körül még egy pótétkezésre, az uzsonnára la sor ke-