Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Nádasi Éva: Lakásbelső és lakáskultúra Nyírlugoson

lyezik el a búcsúban vásárolt kisebb-nagyobb szentszobrokat, művirágokat is. A legtöbb házban itt áll az ébresztőóra . Az ágyakat gyári készítésű ágyterítővel takarják le. A tetejét horgolt csipketeritőkkel, szlvacsbabákkal diszitik. Jellemző még a vásári, festett falvédő ós a feliratokkal ellátott, otthon kivarrt falvédők keveredése a szobákban. A tükröt általában a két ablak között, a falon találjuk. De van olyan ház, ahol a hátsó falra, vagy a pitarba szorult. A régi faliórák, fali naptárak, már nagyon kevés helyen találhatók meg. Az eddigiekből látható, hogy az eredeti népi díszítőelemek, dísztárgyak eltűntek a házból, s helyüket a vásári, bazári tárgyak foglalták el. Amíg a vizBgált házakban a bútorok még hagyományos /századfordulói/ kultúrát, Ízlést tükröznek, addig a dísztárgyaknál keveredés mutatkozik. Ebben napjaink Ízlését pro'bélják követni, de ez egyelőre esztétikailag csak alacsony szinten sikerül. Fűtés. Világítás. A házban központi helyet és szerepet tölt be a tüzelőberendezés, ami a kemence sokféle funkciójában is kifejezésre jut: a fűtésen, sütésen kivül hálóhely, ülőhely, tárolóhely. A padkára rongyszőnyeget tettek, s melegedtek az öregek. Hélóhelynek s sutot használták, ahol két-három kiBebb gyermek is elaludt a szalmazsákon, 'érolóhely voit a Kemence teteje, ahol lopőtök edényben állt a só, a torkán pedig a macska melegedett, esetenként itt szárították a dohányt. Xllandó jelleggel azonban semmit nem tartottak rajta, mert elégett volna. Egyik adatközlőm szerint a kemence rejtekhelyként is