Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

voit. A homokdombok közötti mélyedésekben és a deflációs l3r;~okosn /

Hosszu-viz

. Ä:?-..::

;

krs

, -y-Bakra

, ^orrrova

, .-.ávási-lapos

, r eke t-e-l

I por

/ tavak, mocsarak alakultak ki, gazdag vizi vegetációval és állatvilággal. A határ nagy része hóinak, csak az egykori vizes helyeken rakódott le öntiriBzap és agyag. A homokterületek között fekete-szürke foltokat alkotnak ezek a földek. Színük még a földrajzi nevekben is tükröződik /pl. Fekete-lapoe/ 5 A X7II-XVIII. században készült acóösszeírások felhasználását Lúgos esetében megnehezíti, hog;/ a fala egészen 1827-ig hol Szabolcs, hol Szatmár, vagy egyszerre misekét megyéhez is tartozott. 7 A falu adofizotcit i ;y két törvényhatóság tartotta számon. A szatmári összeírások csak igen hiányosan maradtak ránk. így 1723-ban felvett tanuvallatási jegyzőkönyvből azonban reális képet kapunk a XVII. század végi Lúgosról. A falu 24 jobbágy telke Szabolcs-megyéhez, "másik hasonló fele pedigh üemes Szatthmár részére tartozandó."A Kihálydi utca mindkét oldala a görög katolikus templomig Szabolcshoz, az ettől délre eső telkek Szatmárhoz tartoztak. Â határt nem különítették el megyék ezerint: "sem rétekben, sem földek, s ugy az Erdeiekben is edgyik Semes Vármegye részire ser: volt különböztetett határa,hanem a Földes urak erdeje és i:eze;e voltak különbözők.

8 Pap -yörgy, Barkóczi Ferenc lugosi ispánjának vallomása a falu XVIII. századi ujratelepülése szempont;ab il fontos) "Tudgya ezen tanú miden megh szállották volna ezen Lúgos nevü Helfiághet az mostani lakosok akkor esketették az Templomnál, ugyan itt Lugosson lakozó Bodor Mihálly nevü öregh Embert, és akkor hallotta, hogy kemény hiti alatt vallotta azon Bodor Mihálly, bogy az mint Mihállydirul te gyün az ut Lúgosra... mind Szabolcs ré.-zrs való. Emii tett Eekütettéa