Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

után.mindigh Kernes Szabolcs vármegyéhez portiroztak, fors pontoztak, és mindeneket oda attak..." Tehát Lúgosra a XVIII. század elején telepesek érkeztek. 1714-ben szabolesi részén 10 lakost irtak össze. Szatmári részén 1715ben 8 zsellér és 17 telepes háztartását találjuk. A 25 háztartás népe 364 köblös szántóföldön és 60 kaszás réten gazdálkodik. 1720-ban ugyanitt 19 jobbágyháztartást jegyeztek fel, összesen 380 köblös szántófölddel. 1 Ugy látszik, hogy a bevándorlók közül többen végleg megtelepedtek a faluban. Szabolcs megye 1726-os adóösszeirása jó adatokat szolgáltat az uj lakosokról. Ebből az összeírásból négy véglegesen letelepült lakosról tudunk: Hegedűs László, Szűcs Demeter, Fekete László jobbágyokról és Fülep Andrásról, aki Jósa István földbirtokostól csapszéket bérel.A kilenc frissen érkezett telepes származási helyét Is feltünteti az összeirás: Malmos Éliás a Szatmár megyei Acsádról /ma Nyiracsád/ 1724-ben jött, Kab

a

i András, Lengyel Mihály, Tőtth Márton, Furdan Pál, Tótth János 1725ben Lúgos szatmári részéről, Sánta Éliás 1726-ban Acsádról,Kabai János ugyanebben az évben Böszörményből telepedett Lúgosra. A telepesek közül több, eredeti lakóhelyén szolga volt, itt valamennyien telket kaptak, jobbágyok lettek. 1727-ben még hét elhagyott telket is összeírtak; ebből ötöt egyenként évi 51 krajcárért a falu jobbá12 gyai bérelnek, kettőt senki sem használ. Az 1732-es adóösszeírás is feltünteti az újonnan érkezettek származási helyét. Eszerint Oláh Péter Bihar megyéből, Kiss LásOló Beregből, Penészleky Orbán Szatmárból, Kojkó Nagy János a szatmári részről, Kiss György Szolnok megyéből jött. 13 Nyirlugos beletartozik a Dél-Nyireég egységes ukrán foltjába,összeírásaink mégsem emlékeznek meg egyetlen ru-