Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)
Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson
sokkal kisebb számban jelentkezik. A tetőt azonban sok esetben csak az utcai fronton kontyolják, a ház hátsó rövid homlokzata többnyire kontyolatlan. Ezt figyelembeváve a tetőformák statisztikai megoszlása a következő: 1. Félig kontyolt, hátul kontyolatlan nyeregtető /45 %/, 2. kontyolatlan nyeregtető /20 %/, 3. elől félig, hátul teljesen kontyolt nyeregtető /16 %/, 4* mindkét oldalon teljesen kontyolt nyeregtetővel /15 %/. A nyeregtető variációi tehát igen gazdagok. A tető kontyolása a faluban rangosságot jelentett, ezzel magyarázható a csak utcai fronton kontyolt tetőforma nagyarányú elterjedése. A különböző tetőformák közül a teljesen kontyolt és a kontyolatlan nyeregtető a legrégibb, amit az is bizonyít, hogy a mult század közepe táján épült lakóházak kizárólag teljesen kontyolt tetővel készültek. Ez már a 19. század első felében általános lehetett. A kontyolatlan nyeregtető -csak az 1870-es évektől követhető nyomon, mig a félig kontyolt nyeregtetőé házak a századfordulón ill. az után épültek. A vértelek formája a tetőformától függ, amely azonban már kevésbé változatos. Leggyakoribb a díszítetlen deszka vértelek /71 %/,amely egyszerűen vertikálisan egymás mellé állított deszkákból áll. A hagyományos épitéstechnikával épült lakóházaknak csak 29 %-a a sövény vagy dorong vértelkü . A sövény esetében vékony ágakat egymástól kb 10 cm távolságban függőlegesen a fedélfákhoz és a. koszorúiéhoz szegeznek, majd vízszintesen fűzfavesszővel befonják és kívülről tapasztják. A dorong vertelek