Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson

különbség csak annyi, hogy az előtornác keresztgerendáját, valamint a főtornác koszoruger

end

jaját összelapolják, és a falon túlnyúló sárgerendából egy kisméretű, a fal sarkából kiinduló keresztgerendával kötik össze. Ebben az esetben az előtornác szélső oszlopa, és a főtornác eleő oszlopa közős e rendszerint erősebb is mint a többi, hiszen sokkal nagyobb súlyt kell hordozzon. A házak 95 %-a boruló deszkafödémes, A mennyezetdeszkát ugy helyezik el, hogy azok 1-1,5 cm-re fedjék egymást. A folyőgerendák és a mestergerenda, valamint a deszkák közeit pedig kis deszkalapocskákkal töltik ki,ezzel erősítve a padlást. A deszkákat egymáshoz és a födémgerendákhoz egyáltalán nem rögzítik, hanem tetejére vékony nádréteget terítenek, majd 20-30 cm vastagságban letapasztják, vizes kézzel elsimítják, száradás után nedves homokkal fölhintik. A deszkamennyezet már a mult század közepén általános volt, csak az igen szegény rétegek építették házaikat dorongpadlással. A födémgerendákra 1lyenkor szorosan egymás mellé karvastagságú karókat raktak, amit aztán alul-felül sárral betepssztottak. Ez utóbbi padlásmegoldás elsősorban a melléképületekre jellemző, a jelenlegi lakóházéi!ománynak csak 5 %-a készült ilyen födémmel. A padlás készítésénél ki kellett hagyni a szabadké mény helyét, amely a konyha hátsó falára, a közfalakra és a mester

gerendára támaszkodik. A kémény favázát a földön szabták ki karvastagságnyi bárdolatlan akácfakarókból, és a padlásolás befejezése után a tetőtérben állították öszsss. A favázat vagy sövénnyel vonták be, vagy bemereglyézték ás kívül-belül 10-15 cm vastagon pelyvás agyagsárral betapasztották.A kémény kürtője deszkából készült, amit belülről szintén betapasztottak. A favázas szabadké-