Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson

mény még napjainkban is a leggyakoribb kéményfajta a hagyományos technikával épült lakóházak esetében. As 18501950 között épült lakóházak 85 %-a ma is szabadkéményes, még abbao az esetben is,ha a konyha hagyományos tűzhelyeit régen lebontották. A Nyírségre általában a különböző tipusu szarufás szerkezetek jellemzőek. A szelemenes tetőszerkezeteket csak a földházaknál és kisebb melléképületeken alkalmazzák. Napjainkban a szarafás szerkezet Nyirlugos lakóházainál általános, amelyet három csoportba sorolhatunk. 1. A szarufák a födémgerendára támaszkodnak, ugy, hogy végük nem nyúlik tul azon /65 %/• 2. Az épületek egy részénél az tapasztalható, hogy födémgerendára támaszkodó, azon túl nam nyúló szarufát kis pótgerendával,ereszgerendéval toldják meg. Funkciója, hogy az eresz tulnyuláeát a falon meghosszabbítsák.A pótgerendákat fa- vagy vasszegekkel erősitik a szarufákhoz ill. a folyógerendák végéhez. Az utóbbi esetben a pőtgerendát be le ékelik, hogy stabilon feküdjön a folyőgerenda szélén /25 %/. 3. Előfordul az a variáns is amikor a szarufa vége a födémgerendára támaszkodik, de ugy, hogy vége túlnyúlik azon. A szarufák kiszabása, faragása és összeillesztése még a földön történik. Ehhez előbb deszkából aablont.

pro filt készítenek. A gerendákat kifaragják, elkészítik a csapolásokat, összeillesztik a végeket és felrakják a kakasülőket 1B. A szarufák felső végének összeillesztésénél három ceapolástipust alkalmaznak. Az első típusnál, s ez a legáltalánosabb, az egyik szarufát villásra, kétágúra vágják, a másikon pedig csak középen faragnak egy lapos csapot, nyelvet, ami a villás nyilasba illeszkedik /ollós vagy vlllacsap. A második megoldásnál a szarufák felső végeit az illesztés síkjában függőlegesre fürészelik, s