Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson

résszel épültek, 8 csak kesébb kaptak az átalakítás során tornácot. Két alapformája él Nyírlugoson: a főhomlokzat! tornác és ez előtornác vagy végtornác. Gyakoriak azonban e két forma kombináciéi is. A variánsok figyelembevételével a tornácokat a következő típusokba sorolhatjuk: 1« Előtornác, főhomlokzat! tornáccal kombinálva, 2. nyílt előtornác, 3. félig zárt előtornác, ahol a tornácot az épület hátsó főhomlokzatának falmeghosszabbiCása zárja le. 4. nyilt főhomlokzat! tornác, 5. lopott tornác, melyet a konyhából és az egyik szobából vesznek el, elől az első ház fala, hátul a kamra fala zárja le. A tornác alapformáinak készítése a következő módon történik: Ha a háznak caak főhomlokzat! tornáca van, a födémgerendákat 100-100 cm-rel tulnyujtják az udvari főhomlokzat falán, majd a túlnyúló részt egyszerű négyszögletesre faragott, díszítetlen tartóoszlopokra fektetett koszorugerendával támaszják alá. A tornácoszlopok kőre, téglára, vagy egyszerű falapra támaszkodnak, hogy meg na süllyedjenek, egymástól való átlagos távolságuk 2-2,5 méter. Az eleőtornác készítésénél az utcai főhomlokzat oldalán a padlásteret meg kell hosszsbbitani. Ezt a következőképpen végzik: a két hosszanti falon végigfutó sárgerendát 80-100 cm-re tulnyujtják s ház falán, végeiket egy kereaztgerendával kötik össze, melyet a sárgerendába csapolnak, vagy lapolnak, s ezt /három/oszlopokkal támasztják alá a két szélén és a tornác középpontjában. Az előtornác esetében a tetőszerkezet első szarufapárját a tornác kérész tgerendájába csapolják. Az elő ős főhomlokzat! tornác kombinációjánál szintén a fent leirt módon járnak el. A