Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson

A környező területeken alkalmazott eljárással épül a vert- és a vályogfal is. Vertfal jellegzetessége, hogy a kiesé nedves, aprő törekkel kevert földet két deszkával készült zsaluzat közé döngölik. Ez a fal már mindenütt azonos vastagságú. Építés közben a fal szilárdítása érde_ kében abba kisebb-nagyobb karókat vertek, amiket aztán körüldöngöltek. 24 A sártechnikák közül a legfejlettebb, s ma mint láttuk csaknem kizárólagos, a vályogfel. A vályogvetés itt is cigánymunka. A cigányok bérbe készítik a vályogot. Régebben kommenciét kaptak, emellett burgonyát, kenyeret és valami pénzt is. Heghatározott ár nem vol\ mindig az egyességtől függött. Ha 1000 vályog ára 150-200 Ft. A cigányok által készített vályog hazaszállításáról azonban az építtető gondoskodik, sőt ő adja a szükséges töreket is. A Nyírlugoson készült vályogok kisméretűek, általában 12 x 8 x 32 cm-esek. 2

^ A vályogvetés itt azonban nem volt olyan mértékben mesterség, nem vált iparrá, mint a Tiszántúl déli részén vagy éppen Hajáusámsonban, részben mert a vályog csak ujabban terjedt el, részben pedig azért mert igen kevés a vályog készítésére alkalmas alapanyag. A vélyogvetés csak alkalmi, mindig konkrét megbízatás alapján történik, a cigányok előre sohasem ké26 szitenek vályogot. Mig a mereglyés- és vertfal általában 55-60 cm vastagok, a vályogfal CBak 45-50 cm-es. Kötőanyagként hig sarat alkalmaznak. A fal rakása, az építészeti előírásoknak megfelelően éppen ugy történik, mint a tégláé, hiszen azt a falféleséget már szakképzett kőművesek épitlk. Mind a vert- mind a vályogfal tetejére sárgerendát helyeznek, amelyre a mereglyés falhoz hasonlóan a mester- ill. a folyÓgerendákat fektették. A falak felépítése és a tetőszerkezet elkészítése előtt kerül sor a ház lepadolására. A legfontosabb köve-