Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

A nylrlugosi telkek többsége tehát az emiitett tagozódást mutatja. Az ettől eltéró formákat főleg a rosszabb anyagi helyzet eredményének kell tartanunk - amely a telek méreteiben, az épitmények méreteiben és anyagában realizálódik - mivel a gazdaságok földművelő-állattartó jellege mindenhol adott, a kettő egymáshoz viszonyított arányát és jelentőségét a telek egyes részelnek méreteiben lehet megfigyelni. A nagy számú állat az udvar szerepét ée építményeinek méreteit, számát hangsúlyozza. Ahol az állat kevesebb, ott a föld ls általában kevesebb, mivel a fb'ld és az állatállomány együtt fejezi ki a vagyoni helyzetet. Olyan gazdaságot nem találtam,amely csak az állattartásra, vagy csak földművelésre lenne berendezkedve. /Ez alatt természetesen nem a föld megműveléséhez szükséges jőszágállomány, vagy a család ellátására, vagy a takarmányszükséglet biztosítására szolgáló földmennyiség értendő, hanem az, hogy egyik ág sem domináns, a kettő kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást./ A direkt fuvarozással foglalkozók és a juhot tartó néhány gazda természetesen nem sorolható az átlagos gazdaságokhoz./ Az általam említett telekrendezést már egy közepes vagyoni helyzet le Így alakította ki. Aki gazdagabb volt, annál a berendezés ugy módosult, hogy nagyobbak lettek a tároló-épitmények, több verem volt a telken, a az amúgy is nagy istálló mellé még földi ólat is csináltak'* A szegényebbeknél - főleg a földtelen zselléreknél, részes cselédeknél - ahol sem föld, sem állat nem volt, ott általában csak a lakóház állt a telken. 1945 utáni birtokstruktúra átalakulásával alapvetően megváltozott ez a kép.A gazdagabbak földterülete csökkent, az állataik száma is, eltűntek a földi ólak az istállók mellől, az is-