Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

táll<5 egyik végére nyári konyha is került a kamara mellé, melyet az istállóból falaztak le. A korábbi nagy csűröket kisebb depók váltották fel. Aki viszont ekkor kapott földet,ott szürüt alakítottak ki a telken, depót, hodályt építettek, néhány állat befogadására alkalmas istálló került a lakóház mögé, s ezzel szinte egyidóben kutat is ástak az udvaron. A telek berendezése tehát mindig érzékenyen reagál a gazdasági struktúra és vagyoni helyzet alakulására.Ahol a gazdaság keretei kitágulnak,ott bővül a telek épitmónyrend8zere, uj épitmények jönnek létre. Ahol viszont - főleg idős emberek - már nem gazdálkodnak, ott lassan sorban eltűnnek az épitmények, helyüket a kert foglalja el, s az udvar tenyérnyi szük helyre zsugorodik össze. A telek berendezését sokféle tényező szabja meg. A döntő természetesen a gazdálkodás jellege. De ezen kivül is hatnak tényezők. A telken mindenki ugy igyekszik építeni, hogy tágasabb helye legyen, hogy pl. a szekérrel meg tudjon fordulni az udvaron. Az építményeket igyekeznek a telek elejére helyezni, hogy a kertnek több hely maradjon.Persze ezek az elvek is a gazdaság érdekét szolgálják. Lényeges szerepe van - főleg a lakóháznál az égtájak szerinti elrendezésnek. Ezen kivül azonban nagy jelentőséget kell tulaj donitanunk a hatósági szabályzatoknak. "Az épület helyét, főként annak az utca, vagy utcák felőli vonalát minden esetben a község elöljárósága tűzi ki, vagy tűzeti ki a szabályozási tervek alapján, ennek hiányában pedig a szükséges és célszerű szabályozás figyelembe vételével." 49 Bár ez a rendelet késői /1943/, nem kétséges, hogy a hatóságok már ennél sokkal korábDan SZÍVÓS harcot folytattak a tűzbiztonsági és egyéb szempontok érvényesítéséért, Végül, de nem utolsósorban, lé-