Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

hodály épült, a kinti depóba pedig a beomlott, ledőlt istálló" helyett erős nyári éjszakán bekötik az állatokat. Az istálló tetejét, mely cserépboritásu és viszonylag uj volt, bevitték a falubeli istálló tetejére. A tanyán tehát semmit nem tárolnak. A sertés és a baromfi a faluban van, valakinek tehát állandóan a faluban kell tartózkodni nyáron is, vagy esténként hazajárni. Általában csak az idősebb ember él kint a tanyán egész nyáron, vele gyakran az unoka /fiú/. A klaszikus tanyaalakulással tehát bizonyos értelemben itt éppen ellentétes folyamatról van szó, A tanyáról a régi, elavult tárgyakat, bútorokat már nem viszik be a faluba, hanem kint hagyják, a tanyán. De a tanyán maradnak a korábbi, hagyományosabb technikák és épülettipusok is. A tanya funkciója tehát csak a nyári állattartásra korlátozódik és a nagy munkák idején való munka végzi .-re. A cséplés még ma is a tanyán folyik, a faluba csak a magot és a szalmát viszik be a ezemnyerés után. Megállapíthatjuk tehát, hogy a nyirlugos! tanyatelek berendezése és funkciója lényegében hasonló az azonos gazdasági jellegű falusi belső telkekhez.Különbség lényegében a kertnél adódott, mely csak a veteményeskertre korlátozódott a tanyán, s ez a kertről elmondott előbbi véleményünket támasztja alá. Korábban az udvarok állattartó funkciója a tanyán is domináns volt, A tanyatelkeket az utóbbi évtized alakitotta át alapvetően, amikor a tanyás gazdák nagy része a faluban is telket vett. Ez a korábbi üzemszervezetet feltontotta. Mégegyszer hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az emiitett gazdálkodási forma csak annyiban nevezhető tanyás gazdálkodásnak, hogy a család kint él a földjén, állandóan a müveit területen tartózkodott. De ez egyébként éppen olyan Üzemszervezetet hívott életre, mint a falubeli gazdálkodás.