Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

két esetben állandó legelő - és kaszáló terület volt a mélyebb fekvésű, laposabb részeken. Az állstok az ugaron is legeltek, ill 2 forduló esetén oányván legeltettek a laposokon és az utmenti fasoron, A tanyák tehát az utak mellé települtek, ill. ahol az ut mellett vizes terület húzódik, ott az úttól távolabb lévő parton, vagy háton ópültek fel. A tanyaépületet tehát a legmagasabb,

ill. legszárazabb helyre építették. A tanyaépületnek az a legjobban megfelelt, a növényeknek pedig úgysem volt tul alkalmas. A tanyaudvar szabályos alakú éa kerített. A tanya gazdasági udvara éppen olyan zárt egység, mint a faluban lévő házas telkek udvarai. Mivel a faluban nem volt telke a tanyásgazdáknak, és a gazdálkodás jellege hasonló a falubelihez, ezért érthető, hogy 8 tanyatelkek berendezése lényegében nem különbözik a falubeli beltelkektől. Az épitmények típusai azonosak. Az épitmények elhelyezésében nincs alapvető különbség. Csupán annyi van, hogy míg a falubeli telkeken az épitmények általában 2 sorban helyezkednek el az udvar 2 oldalán, addig a tenyatelkeken az épitmények 3 oldalról zárják le az udvart. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a faluban a kert /ahol van/ a telek végéhez csatlakozik, mig a tanyán /epren az említett partos, száraz helye miatt/ nem csatlakozik a kert közvetlenül az udvarhoz, hanem laposabb, nedvesebb helyre települ. Az Istálló és depó /ill. hodály/ a lakóház mögötti hely helyett az udvar hátsó, úttal párhuzamoa végébe kerül. A szürü kivül kerül a zárt, kerített udvaron. Az udvar méreteiben tágul, a tanyatelkek a legnagyobb falubeli telkekhez hasonló méretűek,de nem hosszúak, hanem a négyzethez közelítő formájúak. Tehát csak ez udvar kerített, a szürü kivül van a kerítésen, a kert /csak veteményee-