Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

faluban." a tanyán csak udvar.vagy belsőség a neve. Érdekes tehát,hogy a tanyaudvarnak, bér hozzá közvetlenül kapcsolódik a föld, a külsőség, mégis belsőség a neve, éppen ugy, mint bent a faluban,ahol valóban külBŐ a föld a beltelekhez viszonyítva. Nem szándékozom itt most érinteni az alföldi magyar tanyának ma is csak részben tisztázott problémáját és annak óriási szakirodalmát, mivel ez jelenleg nem feladatom. Csak a tanyai belsőséggel foglalkozom, és amennyire elkerülhetetlen, annyira a tanyai Uzemszervezet kérdésével. A nyirlugosi tanyák zömmel a Nyirmihálydiba és Nyiradonyba vezető ut mentén épültek, s ezek az utak kapcsolják be sugárszerűen a tanyákat a falu vérkeringésébe, s a tanyákat róla Siskás-tanyáknak. A terület homokos,dombos, melyet helyenként lapos, vizenyős részek szakítanak meg. Nevét valószínűleg a siska nevü növényről /Galamagrostis Epigeios/ kapta, mely "homokos talajon termő, régebben házak fedésére használt sáshoz hasonló növény. ^ A Tanyák 1-4 kilóméter távolságra vannak a faluktól. Kialakulásuk az 1910-ee évekre tehető, amikor a korábbi grófi birtok egy részét kimérték és 10-15 holdas parcellákban eladták. Ezeken a megvásárolt parcellákon épültek a tanyák. A tanyák tulajdonosainak a faluban nem volt házuk, tehát ha Erdei F. kategóriáit használjuk, akkor túlfej lett ^tanyákkal állunk szemben. A tanyaföldek /a/ ko rabbi grófi birtok/ nem esett bele a fordulókényszerbe. Lényegében ez tette lehetővé a tanyák kialakulásét. A tanyák gazdái saját földjükön 2 ill. 3 nyomásos gazdálkodást folytattak és folytatnak ma is.Ezek mellé a nyomások mellé azonban állandó legelőterűlet társul. A 2 forduló esetén gabona ós kapás /burgonya és kukorica/ váltogatták egymást. 3 forduló esetén ezekhez egy ugar járult. Mind-