Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Viga Gyula: Telekformák Nyírlugoson

Egyes telkeken minden kerités sövényből volt, egyébként főleg az utcai kerités, a szürü, és a kertkapu anyaga, 3. Drótkerítés: az 1920-as évektől lett szokásos,Főleg az utcai és az udvari kerítések anyaga, de ujabban egyre jobban tért bódít, 4. Kórókerité8 /napraforgó-koró/: a legáltalánosabb kerités anyag, mindenkinek megterem a hozzávaló /legalább is az, ami egy évre kell a pótlásokhoz/. Olajkerlté enek. olaj fakerítésnek is nevezik. 1-2 évenként újra kell csinálni. Ha gúzsba rakják, akkor 4-5 évig is eltart. Ilyenkor 2 m-es közökkel cölöp párokat vernek le, s két cölöp pár tartott egy dróttal összefogott korc-párt, melyek közé több sorosan rakták a kórét, a szálak tövét a földbe ásták. 5. Stakétli

: a ház8t az udvartői elválasztó, az állatokat a háztól távoltartó kerités neve. Vékony, vagy hosszában elhasitott akácfa husángokból áll. 6. Garádgya: főleg a szőlőskertek kerítése. A levágott venyigét és szúrós ágakat a szélre hányták. A garádgyán még a gazdája sem mászhatott át,mert ha a csősz észrevette,akkor pénzbüntetésre Ítélték. /Itt nemcsak az állatoktól kellett a termést óvni./ A kerítések tehát birtokhatért is jelölnek, emellett lényeges funkciójuk az állatállomány ősszetartéss és a termés védelme az állatoktól. A tanyatelek

.Mindjárt elöljáróban meg kell jegyezni, hogy Nyírlugoson nem a szó klaszikus értelmében vett tanyás település. Ennek ellenére érdemes figyelmet szentelni a nyirlugosi tanyák udvaránsk, s főleg a mai, átalakuló állapotában megvizsgálni azt. Szándékosan használtam itt csak az udvar szót a telek helyett. A tanyaház körül elhelyezkedő területet ugyanis nem nevezik teleknek,az adatközlők szerint "telek a tanyán nincs, csak bent van a